Karácsony

Tavaly kezdtem el azt a kiváló foglalatosságot, hogy az ajándékokat saját kezemmel készítem. November eleje óta szorgalmasan készültek az ajándékok.  Igaz jól előre kigondoltam kinek mit szeretnék ajándékozni, minek örülne a legjobban. Még így is maradt az utolsó pillanatokban fejeztem be.  Így édesapám végre megkapta az inget, amire úgy "vágyik", egy pár éve rágja a fülemet, hogy varrjak neki egyet. Mostanra van annyi gyakorlatom. hogy biztosabban vágtam bele, mint azelőtt. A húgom egy  blúzt kapott, meg egy különleges ajándékot is. Kicsit féltem hogy előbb elkészíti magának de nagy volt az öröme mikor kibontotta a csomagot és ezt találta benne:

Tudtam, hogy ez biztosan tetszik majd neki. Egy lány fülében láttam ilyen gombfülbevalót, és onnan jött az ötlet hogy a húgocskámnak is tetszene.

 Ezt a nyakláncot Édesanyám kapta akinek a kedvenc virága a mezei katáng.

Elsőhegedűs szett csakis elsőhegedűsöknek :)

Angaylkák

Szitakötős fülbevalók

 Csöngettyűs  ;-)

Niro Blanka medálja adta az ihletet hogy brosst készítsek belőle.

Kegyelmekben gazdag Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt Kívánok Mindenkinek!

 

Hosszú téli estékre...

http://www.youtube.com/watch?v=9Uo2aGRQ8c8
http://www.youtube.com/watch?v=xPvU19CAB6

Kavicsos táska

Egy újabb táska varrására kértek fel, kavicsos mintás anyagból, amit a megrendelők választottak ki. Ehhez vettem a bátorságot és egy szaténszerű, de annál inkább egy kicsit vastagabb anyaggal béleltem. 

Érdekes volt ahogyan alakult a kezeim között a táska, épp eljött az idő arra, hogy korszerűsítsem illetve egyszerűsítsem a táska varrási technikámat :))), ha véletlenül beindulna a táskaüzem nálam... 

 kívül-belül

Ténykedéseim tavasztól-őszig

Félix a macskánk ihletett meg.

Unokatesómnak készült ez a lánc születésnapjára.

Megrendelésre készült ez a táska gobelin szerű anyagból.

Ez pedig magamnak :).

Táncruha egy kedves ismerősöm kérte hogy varrjak neki egy Marilyn Monroe stílusú ruhát (táncruhát).

Lezárás...

Hogy is fogalmazzak... néha az ember felett összecsapnak a hullámok. Ez az év ilyen volt, magamba zuhantam... Sok kicsi vízcseppből gyűlt össze olyan nagy hullám,  hogy már  nem tudtam kezelni, lecsapott. Azt tanították az okos emberek a főiskolán, hogy ez jó dolog, mert nehezebb helyzetekre készít fel, azaz tanulhatok belőle, mert egy későbbi nehézség adódik tudom mit tegyek, hogy erősebben kerüljek ki egy mély válságból

Az ember hajlamos sokat panaszkodni, hogy mennyi a baja mikor egy válságos időszakon megy keresztül. Én is eleinte ezt tettem, de tudtam mindeközben, hogy ennek kell hogy értelme legyen, és eljuthatok pozitív következtetésekre.

Most erős vagyok, és erősebb, mert valami olyant győztem le magamban, ami eddig akadály volt, mind a lelki fejlődésemben mind az emberi kapcsolatok terén. Mégpedig a büszkeség, ami lehet pozitív és előbbre vivő, illetve negatív, ami megállít a fejlődésben. Úgy érzem, hogy alázatot kellet tanulnom ebben az évben és gyakorolnom kell továbbra is.... Csak így jutok előrébb. 

Mindaddig míg a magam sajnálatával voltam elfoglalva, addig nem ment semmi a munka az emberi kapcsolataim is lefagytak, most felülkerekedve a szenvedésen már könnyebb. Nem mondanám hogy flottul megy minden, még sokat kell magamat noszogatnom. Szélcsend van a ladikom már nyugton ringatózik a tó tükrén. 

Réges régen....

 hümhüm hümmmmm hát eléggé rég írtam ami azt illeti nagyon rég.... ezért jár ez a fejecske (pirulok) nem találtam jobbat egyenlőre, ez itt inkább a szerelemtől pirul és nem a zavartól, ami most ide illenék :) Kedvenc mondásom jellemző erre az időszakra, amit kihagytam: "Nyugaton a helyzet változatlan", azaz inkább keleten, de mindegy :), egy helyben áll és várat magára. Én már nyüzsögnék, ha tehetném, de ki kell várnom a soromat. Az ember sok mindent szeretne, amit nem lehet egyszerre mert képtelen elvállalni. Huh már megint kezdek általánosítani.
Végre jutott időm, hogy magamnak is varrjak egy új  nadrágot. Egészen más érzés az ha varrhatok, és főleg saját magamnak. Mondhatnám úgy is, hogy önterápia sőt ezt is gondolom, mert minden kézműves dolog illetve hobbi fontos az embernek. Minden, amit az ember magának (ill. másoknak) elkészít az büszkeséggel, örömmel tölti el. És a pozitív visszajelzések is erősítik az embert, hogy jó az amit művel. Amikor az ember a hobbijában merül el, közben elfelejtkezik a gondjairól. Mindent tisztán lát, mert önmagára szán időt. Szerintem az volna a jó ha mindenki a hobbijával kapcsolatos munkát végezne. Több boldogabb ember lenne az utcákon az már egyszer biztos.