2010. április 27., kedd

régi iromány

Az álmos természet éppen akkor éledezett, mikor a tavasz tündérei bejárták a vidéket. Én pedig a hajnal fényében tartottam célom felé. A réteket és a búzatáblákat a harmat fátyolozta. A poros utat koptattam, lépteimet valami más erő irányította. A nap csóvái a vér színére emlékeztettek, s közben arra gondoltam, mi várhat rám az ismeretlenbe. Elmosolyodtam visszagondoltam gyermekéveimre, milyen boldog életem volt, Istenem! Kiskoromban mindig a csűr tetején olvasgattam, egyedül ott lehetett nyugalmam, képes voltam egész napot egy könyv és néhány kíváncsi tyúk társaságában eltölteni. Apám ezért mindig zsörtölődött is velem, de titokban tudom, hogy a büszkeség töltötte el, csak nem akarta mutatni. Ahogy így merengtem a fák zöldjei közül a vasútállomás tűnt fel. Egy kis sóhaj hagyta el a lelkemet. Most is sajgó szívvel gondolok vissza szüleim tekintetére. Ahogyan ott álltak előttem, a szívem összeszorult, arra gondoltam, hogy talán nem is látom őket többé.Végre megérkeztem. A bőröndömet letettem, igencsak húzta a vállaimat a nagy súly. A peronon egyedül voltam, figyeltem, hogy vontatják a mozdonyokat. Majd tekintetem egy helyen pihent meg. A ködös messzeségben egy porfelhőt láttam. Biztos a parasztok terelgetik állataikat a mezőkre. A lomha állatok néha meg - meg állva tépegették az út széléről a nekik életet adó táplálékot, némelyik incselkedve a többiek közé vágott majd felbukott a sok láb tömegében.Közben a vonatom is bezötyögött. Még egyet sóhajtottam. Lassan szálltam fel mintha maradni szerettem volna. Beléptem az első kabinba, leültem az ablak mellé. A vonat elindult, hirtelen könnyek szöktek a szemembe, hamar letöröltem, majd felálltam és az ablakot kinyitottam. Elém tárult a szeretett táj, gyorsan magamba szívtam ezt a látványt, hogyha visszatérek, még emlékezzek minden négyzetméterére. Mikor teljesen eltűnt előlem újból helyet foglaltam. Elragadott a vonaton kívüli szépséges világ. A bokrok, a rétek, a búzatáblák, az erdők sokasága rohant el előttem.

2010. április 20., kedd

Húsvéti készülődés 
Íme az első gyűrű :))))

Kezdetek....

Ahogyan láthatjátok egy kihívásként veszem a blogvezetést. Mivel sokszor nehezen nyílok meg mások előtt. Most kész tények elé állítom magamat. :-) Szó lesz a gyöngyös munkáimról, ez az a hobby ami kiteszi a szabadidőmet. de többnyire igyekszem magamról is írni, hol jártam mit láttam, szóval ami megfogott, lehet egy jó olvasmányélmény is akár.
Szakmám szerint modellező és divatstílus tervező vagyok, mivel nincs kellő gyakorlat a hátam mögött sehová sem tudtam elhelyezkedni. Az öltözködés és a divat mindig is érdekelt. Szeretek tanácsot adni ruházkodással kapcsolatban húgomnak és barátnőimnek. A varrást azóta amióta otthagytam a sulit nem igazán volt módom gyakorolni...
Voltam Au-pair Németországban és Ausztriában, talán életem egyik legjobb döntése volt, hogy belevágtam.
Most főiskolára járok és azt is nagyon élvezem, bár most elég stresszes időszakot élek meg szakdolgozat leadás, államvizsga stb.., július közepéig ez vár rám. Közbe azért megy az élet tovább nem áll meg és ezerféle dolog történik az emberrel. Mindezt szeretném ismertetni persze mindezek mellett a munkáimat is szeretném bemutatni.
Ha tetszik valami az oldalamon, ne hogy magadba tartsd!!!! :-)