"Barátok közt a hallgatás az igazi beszélgetés. Nem a szavak számítanak, hanem az, hogy nincs szükségük rájuk."

Hallgatásomnak több oka is van. Annyi minden történt körülöttem, hogy nem győzőm kapkodni a fejemet. A pozitív élmények között persze vannak negatívak, (de ezeket inkább felejtsük is el) . A legjobb, ami történhetett velem az, hogy Međugorje-éban lehettem, ahol "közel van az ég :) a földhöz". Sok problémát el tudtam hessegetni magamtól, és igyekszem továbbra is ezen az úton haladni.  Következő időben a megbocsátás lesz az igazi feladatom. Kemény dió, lesz időm megrágni.  A varrásról továbbra sem mondtam le, varrogatok, de most semmi új nem pattan ki a fejemből :( egyenlőre, ruhákat javítgatok. Illetve próbálgatom a szárnyaimat és főleg a határaimat a tervezésben is. Élvezem a tervezést és az ezzel járó munkafolyamatokat, a kivitelezését egy ruhának. Amikor büszke lehetek saját munkámra, no meg a megérdemelt elismerések mindig jól esnek az embernek.